Farkas Ilona:
Csillag-szerelem
Nem hamvad, nem
hervad, mint földi érzések,
ragyogva csillog át ezernyi fényévet;
ragyogva csillog át ezernyi fényévet;
tündököl égbolton
szikrázó szépsége,
fáklyát gyújt a tüze
– lobog, izzik fénye!
A csillag-szenvedély
beleég a szívbe,
akár a kölcsönös
szerelem a hitbe:
bizton hiszi, tudja a másik érzelmét,
belelát lelkébe – fájlalja gyötrelmét!
bizton hiszi, tudja a másik érzelmét,
belelát lelkébe – fájlalja gyötrelmét!
Nem fakul, halványul
– heve ég legbelül,
elűzi a borút, bút – könyörtelenül;
édes boldogságnak megveti az ágyát,
vele élni gyönyör – szerelem, imádság!
elűzi a borút, bút – könyörtelenül;
édes boldogságnak megveti az ágyát,
vele élni gyönyör – szerelem, imádság!
Filo-csibi
2016. október 6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése