Farkas Ilona: Üzenet
Az esőcseppekben
könnyeidet látom,
fagy-dermedt jegekben hév-alélt világod,
erdő bodor lombja takarja fájdalmad,
a templom harangja elnémul miattad,
vihar gubbaszt a fán, villámlik és dörög,
szenvedésed hallván áradás hömpölyög;
látlak a hajnalban, bíborló fénybolyban,
csillogó harmatban, zord-felhős égboltban.
fagy-dermedt jegekben hév-alélt világod,
erdő bodor lombja takarja fájdalmad,
a templom harangja elnémul miattad,
vihar gubbaszt a fán, villámlik és dörög,
szenvedésed hallván áradás hömpölyög;
látlak a hajnalban, bíborló fénybolyban,
csillogó harmatban, zord-felhős égboltban.
Üzensz a szellőtől, a sárga rózsától,
vadvirág mezőtől, pacsirta dalától,
szökőkút gyöngyétől, hajlongó faágtól,
szürkület ködétől, aranynap sugártól;
kikelet zsongásból, május varázsából,
kávéd illatából, léted zavarából.
vadvirág mezőtől, pacsirta dalától,
szökőkút gyöngyétől, hajlongó faágtól,
szürkület ködétől, aranynap sugártól;
kikelet zsongásból, május varázsából,
kávéd illatából, léted zavarából.
Sápad a fényköteg,
ezüstkék Hold görnyed,
üzentél - én jöttem; érted sír a könnyem.
üzentél - én jöttem; érted sír a könnyem.
Filo-csibi
2016. június 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése