Verseim a gyermekeim

Verseim a gyermekeim

Csak csínján a fennkölt szép szavakkal,
csak az írásért fogtam tollamat,
csak sorokba szedtem gondolatot,
csak kiszabadítottam a rabot.

Nem versek ezek, csak kezdemények,
nem képzelem azt, hogy költemények,
nem akarok híres költő lenni,
nem szeretnék mást, csak írni, írni.

Megírni, mit sok évben átéltem,
megírni, néha részem volt szépben,
megírni, világunk hogyan látom,
megírni szépséget és fonákot.

Hidd el, hogy mindez a mélyből fakad,
hidd el, hogy őszinte minden szavam,
hidd el, hogy nem adom árendába,
hidd el, hogy ezzel nem ártok másnak.

E sorok belőlem fakadtak ki,
e sorok az édes gyermekeim,
e sorokat ne gyalázd meg,  kérlek,
e sorokat dorgálva dicsérd meg.

                            Filo-csibi