2015. február 15., vasárnap

Éveim égnek



           Éveim égnek



Vágyni testemnek, arcomnak szebbre
hiú ábrándok hamis receptje;
haragos egek ostora pattog,
az idő foga mennykőként csattog,
horpadt arcomon a csók fanyalog,
szél jár utánam és por lovagol.

Ködből font felleg homályt tereget,
szürke kelmével takar fényeket,
kedvem jégvirág fagyos ablakon,
illata nincsen, nem szakíthatom,
szomjazó földet könnycseppem itat,
ám ifjú lombbal tavasz sem biztat.

Oh, de a lelkem fékezhetetlen,
szilaj csikóként fegyelmezetlen,
hamvadt testemet gúnyja kacagja,
liliom gyöngyét tűzbe forgatja,
éveim égnek égő érzéstől,
pirul a rózsám máglya hevétől.


               Filo-csibi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése