Farkas Ilona: Találkozás
Találkoztam vele a
napfény alkonyán,
neki is csillog már
ezüst dér a haján,
az élet felhője sorvasztja kedélyét,
elapasztja csendben hitét és reményét!
az élet felhője sorvasztja kedélyét,
elapasztja csendben hitét és reményét!
Szívéhez a sok év nem
kegyes mindmáig:
fájón szép szerelem oly nagyon hiányzik;
szeresse valaki – szenvedélyre vágyik,
boldogság ölelje, csókolja napjáig!
fájón szép szerelem oly nagyon hiányzik;
szeresse valaki – szenvedélyre vágyik,
boldogság ölelje, csókolja napjáig!
Ma egy szép fénysugár
udvarolta lelkét,
hogy a zord felhőket
együtt elkergessék;
alighogy résnyire nyitotta ajtaját,
félt a csalódástól – bezárta magányát!
alighogy résnyire nyitotta ajtaját,
félt a csalódástól – bezárta magányát!
Filo-csibi
2016. február 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése