Farkas Ilona: VIHAR

VIHAR

Rémisztő haraggal dörög az egekbe,

villámló kardjával belevág mindenbe,

dühöng, mint az ordas – támad és kegyetlen;
a madár fészkében bújik meg ijedten!

Nappali éj kerget aranyló napábrát,

sötétre festi az ég azúr palástját,

megnyílik a felhő, zúdul csatornája,

leszakad a zápor viharos tornáca!

……..

Máglya-rózsán éled a szerelem heve,
a remény és kétség közt lebeg a hite:

a játszi pillangó – mi repked szél szárnyán,
olyan lesz holnapra, mint hétfejű sárkány!

Féltően vigyázd e törékeny szépséget,

ne hulljon könny-zápor – tarts távol kétséget,

óvd meg a vihartól, mennydörgő villámtól,

ne kelljen félnie éles csatabárdtól!

Filo-csibi

2016. február 16.