Farkas Ilona: TEMETETLEN SZERELEM

Farkas Ilona: Temetetlen szerelem

Szomorú fűzfának gyász-árnya terít el
haldokló szerelmet sötétlomb testivel,
halk szellő muzsikál, húrjai könnyesek,
utolsó legenda dalai csöndesek;
a semmit öleli, dédelget elmúltat,
érte nyílt virágok gyászolják fényhunytat.

Ölelne – nincs már kit, meghalni sem akar,
mámoros álmait pirkadat nem takar;
szeretne szeretni, csókolni lenne jó,
vagy a szép szerelmet feledni volna jó.

Temetés  nélkül a tetszhalott ébredhet,
ugyanúgy lángolhat – hamisat szerethet!

Filo-csibi

2016. május 24.