Érzés
Érzésünk nem kőszirt
– és nem mozdulatlan,
változik is folyvást
– mindig, szakadatlan:
változnak ábrándok –
a szárnyaló vágyak;
a percek szépsége –
szenvedély vagy bánat;
mást jelent nyugvó
nap – mást a hulló csillag,
ősz sárga levele –
mást a rózsaillat!
Egyszer majd úgy
érzem – még szebb a napnyugta,
a lehulló csillag –
bánatomnak kútja;
a percek szépségét
mennyeiként élem,
szerelem-szenvedély
fonalát nem tépem;
rózsának illatát – ősz-sárga levelet
magamhoz ölelem – mézítse lelkemet!
rózsának illatát – ősz-sárga levelet
magamhoz ölelem – mézítse lelkemet!
Filo-csibi
2016. augusztus
27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése