2017. január 14., szombat

Farkas Ilona: Édentől távol



Farkas Ilona: Édentől távol

Mérhetetlen út – az Édentől messze,
hol a mosolygás már rég veszve;
gyengédséget temet: a rossz, a nihil,
kedvességet a mord szók viszik!

Ó, varázsos Éden – oly igen távol,
balzsamodra epedőn vágyom;
néhány csepp, hogy halljam, lássam színedet,
érintse létem a létedet:

parányi illatot kert-aromádból,
csókot a bimbózó rózsádtól;
szeretet-gyönyörrel teljen be lelkem,
a szerelem-fény izzon benne!









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése