2017. január 9., hétfő

Farkas Ilona: KÉTELY


                                             
                                                  
                                                                       Kétely

Égéstől ég lélek – emészti rejtelem,
méreggel elegy méz – ilyen a szerelem:
fényt szakít az égből – tüzet a villámból,
árnyat és ködfoltot tövises virágból!

Mennyei álmokat a kétely hesseget:
„gondol rám, szeret még, vagy nem is szeretett?”
Bizonyosság, kétség – a szeret, nem szeret
őrli a szerelmes napokat, éjeket!

Kergeti az árnyék a csodás fényeket
színes lepke ringat hervadó levelet;
harag-szellő matat a rózsa kelyhében,
csillagok kihunynak szerelem fényében!

A keserű szájízt édes szó feledi,
bár döcög igazság – szívéhez engedi;
megkönnyebbül felhő, mikor esője hull,
szerelem kételye az örömkönnybe fúl!



Filo-csibi

2017. január 10.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése