Farkas Ilona: BOZÓTOS

Farkas Ilona:  Bozótos

Bozótos között utam keresem,
villámként illan a hamarkedvem,
szívemben verdes a kétség szárnya
öröm-szép utat, hogy nem találja!

A bogyós bokor telten mosolyog,
levelekből font lombja méz-csorog,
illatos füzér hajamon párta,
hitemnek mégis hosszú az árnya!

Bozótban járok, tüskés az ága,
rátekeredik lelkem bojtjára,
elbotlok benne – közel és távol
járható utam sehol se látom!

Rejti a Nap már fény-ábrázatát,
bíborral festi ég-alkonyatát,
osonnak bokrok az éjszakába,
fekete kínok lábam nyomába!

…

Söpri bozótost mennyei szellő,
harmattá válik a bánat-felhő;
tejjel és mézzel színültig vágyam,
teríti rezes Hold álom-fátylam!

2017. február 16.