Farkas Ilona: MI VÉGRE?

Farkas Ilona: Mi végre?

/Töprengés az életen/

Mi végre az élet – ha nem éled szépét,
minek a csillogás – ha nem látod ékét;
miért gyullad a szív – ha hamuvá porlad
mielőtt a lángja az egekig lobban?

ull az élet lombja ás avarrá válik,
rHHHuHull az élet lombja és avarrá válik,
recsegve jajdul, majd elhagyja az ág is;
vitorlát bont kétség – égről lopja a fényt,
sírja könnyét a lét – porba ágyaz a vég!

…

Nem törik a fű sem őrjöngő viharban,

életkedved őrizd, ha árnyékban a nap;

piros dalra gyújtsál – szeresd a kósza fényt,
fess örömöt, reményt, csillagokkal az éjt!

Táncoljon a vén Hold, ezüst folyón a gyöngy,
 rózsa szirmát csókolja, kacagjon a könny;
érintsd meg, érezd a szavak bársony selymét,
a lélek szerelmét – a szívnek rejtelmét!

2017. február 8.