Olivier de Magny: BÉKÉT
KERESEK
(Fordította Rónay György)
(Fordította Rónay György)
Békét keresek s háborút találok,
hol vakmerő vagyok, hol
reszketek,
örömben égek, kínban epedek,
földön vergődve mégis égbe
szállok.
Kételyből vetek reményemre
láncot,
majd letépdesem a bilincseket,
magamé vagyok s mégsem lehetek;
űzöm: menekszik, s mégis
leigázott.
Vakon látok, mozdulatlan futok,
szabad vagyok és nem szabadulok
aranyos haja hálófonalából;
tűzben didergek, fagyban
lángolok,
nevetve sírok, s megtébolyulok
szerelmem örök tücsök-panaszától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése