2017. március 22., szerda

Farkas Ilona: KONGÓ, CSENGŐ LELKEM




Kongó, csengő lelkem


Felperzsel napmeleg – belém mar szélharag,
nem szól a lelkemben madár vagy estharang;
a kongó üresség dübörög, visszhangzik,
szívemnek mélabús dobaja nem hallik.
Tétova időmet egykedvűn múlatom,
várom, hogy csengőhang igézőn szólaljon,
zajos ürességet csilingelés váltson,
tobzódjon a lelkem édes szóra vágyón!

Csalogat csalogány – csengettyű csőszáján,
dala zeng lelkemnek rég nem nyílt kőzárján;
csillagok sziporkát szórnak éj keblére,
holdfényes varázslat ölel a kedvére,
tobzódik az ég-föld, csábos a kikelet,
illatos virágok mámora üzenet;
csilingel a gyönyör, zeng a boldog vágya,
felkap, elszáll velem szerelem honába!


2017. március 22.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése