Farkas Ilona: RABSÁG

Farkas Ilona: Rabság

Kagylóba zárva,

rideg világba,

fásul a lelke,
nincs fény-derű!

Sötét és szűkös,
a mélytől hűvös;
fájó magánya:

bús hegedű!

Egyetlen egyszer;
ha nem ezerszer:
szerelmet áhít,
gyönyör-nedűt!

Feljön a fényre,
mézédes szépre,

rab-zárját nyitja,
vágya hevül!

Szerelem kéje,
bármily nagy vétke,
űzi kedveshez,

lángol e tűz!

Csorogjon gyöngye,

szerelem-könnye:
érezze szíve

a fény-derűt!

Filo-csibi

2016. december 6.