Farkas Ilona: Sivatag
virága
Perzsel a napmeleg –
nincs hajnali harmat,
rég nem hullott eső – nincs enyhe fuvallat;
a homok-dűnékről szél hord rá homokot,
sivatag virága nem olthat már szomjot!
rég nem hullott eső – nincs enyhe fuvallat;
a homok-dűnékről szél hord rá homokot,
sivatag virága nem olthat már szomjot!
Érzi, hogy nincs tovább
– elhervadt az élet:
ékét a forró nap kóró-éjjé éget!
ékét a forró nap kóró-éjjé éget!
Összeszedi immár
parányi erejét,
átöleli lelkét – szívének gyötrelmét:
átöleli lelkét – szívének gyötrelmét:
képzeli hajtását – a
frissítő szellőt,
kifeslő bimbóit – esőt hozó felhőt!
kifeslő bimbóit – esőt hozó felhőt!
Álmában megkondul az egek
harangja,
levelét, virágát vízfüggöny takarja!
levelét, virágát vízfüggöny takarja!
Filo-csibi
2016. december 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése