Farkas Ilona: Ünneplő szeretet
Decemberben – régen egy kisded született,
ki felnőttként véghez vitt csodás tetteket.
Istennek fiaként mondott szónoklatot,
mit nem tűrt Heródes, sem zsidó főpapok:
megkínozták, kereszt-halállal sújtották.
Feltámadott Ő – a halállal dacolván,
ezért isteníti, áhítja fél világ,
születése napját ünnepli és imád!
Hogy nem-hívőknek is karácsonya legyen,
rendelték: szeretet ekkor ünnepeljen!
Bocsásson meg Isten, jó hívő nem vagyok,
így hát a szeretet-ünneplőkkel tartok.
A hiba – úgy sejtem – csakis bennem lehet,
mivel tamáskodok, mert nem értek egyet:
mért kell kijelölni napot szeretetnek,
nem tűrő birka az, amit vezethetnek!
Higgyen nekem boldog és a boldogtalan,
ki parancsolatra szeret, az oktalan;
nem hagyom, hogy mások erre rábírjanak;
szabadnak születtünk, lelkünk is ugyanaz!
Karácsonyfa alá azt kívánom neked:
minden nap ölelhesd, kit a szíved szeret!
Isten, hogy rendelje – felé száll az óhaj:
szeretetről szóljon minden percnyi sóhaj!
Filo-csibi
2016.
december 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése