Fodor Miklós verse

               Látod eljöttem Érted

                                             Édes,
                                             szívem repes,
                                             látod eljöttem Érted
                                             zengő bércek úttalan útjain
                                             a Nap kísért s a tündöklő csillagok...
                                             szél fútta avaron jöttem,
                                             a lélek felemelt engem,
                                             hosszú volt az út,
                                             míg Hozzád elértem,
                                             tudom hogy vársz,
                                             csak reám,
                                             végre,
                                             csillog a szemed,
                                             karod átölel,
                                             az út végére értem,
                                             szíved dobbanását hallom,
                                             s eggyé válva örülünk egymásnak!