Dalolj
A lelkednek fényesen csillogó
tükre
egy dallam - emléked aranyozott kincse,
mely „viharként tombol már a messzi távol”,
öleli magához a fűt-fát-virágot,
megremeg hallatán az érzékeny lélek,
vágyakról dúdolgat a vibráló éter.
egy dallam - emléked aranyozott kincse,
mely „viharként tombol már a messzi távol”,
öleli magához a fűt-fát-virágot,
megremeg hallatán az érzékeny lélek,
vágyakról dúdolgat a vibráló éter.
Éveken átragyog a tündérmeséje,
áthallik a csenden gyönyörű zenéje,
a „Távollét” nagy tüze magasra lobban,
szunnyadó érzésre bizsergető balzsam.
áthallik a csenden gyönyörű zenéje,
a „Távollét” nagy tüze magasra lobban,
szunnyadó érzésre bizsergető balzsam.
Kísérőd legyen, duruzsoljon
lelkedben,
fényt hozzon éjszakán, dermesztő hidegben.
fényt hozzon éjszakán, dermesztő hidegben.
Ha vége a dalnak, nincs
lelkedben zene,
nem lesz varázs, ami szivárvánnyal fesse,
dalold és dúdold szíved kedves dallamát,
borongós napon hintsen gyöngysugarat rád.
nem lesz varázs, ami szivárvánnyal fesse,
dalold és dúdold szíved kedves dallamát,
borongós napon hintsen gyöngysugarat rád.
Ne félj attól sem, ha felszakít
emléket,
dallam szárnyán repülj, élj át minden szépet.
dallam szárnyán repülj, élj át minden szépet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése