2016. szeptember 16., péntek

Farkas Ilona: NAP ARANYOZZA...



Nap aranyozza…


Lelkem a Nap aranyozta,
csillagos ég csillogtatta,
enyhe szellő cirógatta,
a szerelem simogatta.
Ám, az istennek-képzeltek
ítélőszék elé vittek,
lelketlenül belém martak
tűznyilakkal, jégszavakkal!

Lelkem merített magából,
törölte a kínt arcáról,
oly nagy lett így az ereje,
nyilazókat porrá verne;
Magához hű csak úgy lehet,
ha meg sem hallja ezeket.
Szebb a megbocsátó lélek,
legyen ilyen, amíg élek!

Újra a Nap aranyozza,
csillagos ég csillogtatja,
enyhe szellő cirógatja,
a szerelem simogatja!


Filo-csibi

2016. szeptember 17.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése