Fodor Miklós verse

                                                                             

                                                                             

       Az álmok rám várnak

       Az álmok rám várnak,
       csak tudnám meddig várjak?
       Meddig él a hit,
       meddig a szeretet,
       meddig a remény,
       elpusztul mint a levél,
       mint az utolsó csepp az életből,
       az utolsó könnycsepp a szememből,
       az utolsó mosoly az arcomról.
       Meddig álom az álom,
       míg el nem fogy a nyár,
       míg él egy szál virág,
       míg nem jön az ősz,
       míg újra jön a tavasz a tél után.
       Még várok még újra éled,
       mint a főnix a pusztító tűz után,
       míg a csillagok rám nem zuhannak,
       míg ki nem alszik a Nap...