Humorral…

                Humorral…

          Színház az élet színes világa, 

Színészként lépünk fel színpadára,

Mindenki játssza képzelt szerepét,

Majd ráeszmél, hogy más illenék.

Az új szerephez új a tunika,

Arcokon is más lesz a mimika.

A kabaré nem a te műfajod,

Az élet terhe súlyos  -  gondolod,

Az egész Glóbuszt válladra veszed,

A mákonyos hold se érez veled,

A napfelkelte sem olyan, mint rég,

Zuhog az eső, a nappal is éj.

Erős nem tombol, inkább mosolyog,

Görbét is simít vidám mosolyod,

Baj nem szűnik, ha hullanak könnyek,

A jó kedéllyel szüntetni könnyebb.

Oszd el a búkat, bajokat százzal,

Örömöd pedig szorozd meg százzal.                                      

Ne múljon a nap nevetés nélkül;

Tested és lelked is ettől szépül,

Nem sötét az éj, ha gyújtasz mécsest,

Telihold köszön, hívogat szép est.

Nem csillámpor, szép csillag integet,

Hát sugározzon szemed jókedvet!

Romlott ételhez sosem írsz ódát,

Ne őrizz rosszat hosszú időn át!

Nézd a sorsodat színes opálon;

Kabarét láthatsz, jónak találod.

Humor az élet balzsama, sója,
               Másképpen útját ridegen rója.

Mindenütt poént lelsz, elhiheted,

Tágra nyissad  a füled és szemed!

Humor nélküli világ garast ér,

Pozitív látás vidám kabaré.

Az angyalok is nevetnek veled,

Derűs élet csak humorral lehet!

                                                                                                                                Filo-csibi