Merengés

                Merengés

Nézem a vízesést, mely hegyről zúg alá,

Porzó vize ontja a fátyol-sugarát,

Fehér füstje függönyét ereszti mélyre,

Cseppzápora habosan csobban leérve.

Tünemény a vízgyöngy lezúduló árja,

Pompás szépség természet csodája.

Eltűnik az aranyló napsugár fénye,                  

Ha mogorva felhő záporoz eléje,         

Széllovag a felhőt elfújja távolra,

Kacag a napsugár, öltözik bíborba,

Palástját teríti az égre és földre,

Szivárvány-szalaggal köti őket össze.

Sokarcú kalandor lelkem vibrálása,

Pillanatra megérint halk susogása,

Szépen invitálnám és szívesen fognám,

Lelkemet kóstolja, máris rebben tovább.

Nyomában egy újabb mórikálja kedvét,

Leteszi névjegyét, otthagyja hűlt helyét.

                                                        Filo-csibi