2014. szeptember 15., hétfő

Süllyedő hajóm



                                               Süllyedő hajóm



A mélységes mély vonz, csábít alant,
Peremén imbolygok akaratlan.
Élethajómnak roskatag teste,
Vitorlája széttépett rongykelme.

Önmagam tébolyultan vallatom,
Milyen változást hoznak a habok?
Olyan világ vár tenger fenekén,
Hol nem létezik lélek-szenvedés?

Vízi szellemek és mélységlakók
Szörnyen ijesztők, hátborzongatók;
De szűnnek  hiú remények, vágyak,
El nem varrott csomós életszálak.

Itt marad mézédes keserűség,
Búval-bajjal átszőtt gyönyörűség,
Szép és jó megérintés üzelme,
Szerelemnek kéjes menny-gyötrelme.

Élni vágyás zsigeremben pezsdül,
A méltóságom dallama csendül,
Élethajóm feljön a napfényre,
A vágy serkenti újult reményre.


                    Filo-csibi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése