Aki boldog…
Megállítaná a gyors idő múlását,
a derengő hajnal éber hasadását,
a nyüzsgő világnak zaj-hangos rikácsát,
pacsirtát, ha az nem zengi boldogságát.
a derengő hajnal éber hasadását,
a nyüzsgő világnak zaj-hangos rikácsát,
pacsirtát, ha az nem zengi boldogságát.
Az időt a legszebb pillanattal
méri,
mámor hajnalán az ébresztést nem kéri,
vágyakozó lelkét szerelmese érzi,
mézédes szavával szólítja, becézi.
mámor hajnalán az ébresztést nem kéri,
vágyakozó lelkét szerelmese érzi,
mézédes szavával szólítja, becézi.
Rózsaszínre festi a fűt, fát,
bokrokat,
boldog mosolyától a jég is megolvad,
bizton hiszi, hogy a rózsa érte vérzik,
az arany-fényes ég is miatta kéklik.
boldog mosolyától a jég is megolvad,
bizton hiszi, hogy a rózsa érte vérzik,
az arany-fényes ég is miatta kéklik.
Kényes, ezért félti az Ámor-madarat,
gyengéden átfogja – szorítva meghalhat;
kinyitja a markát, mert levegőzne már,
elrepül, hűtlen lett a boldogság-madár!
gyengéden átfogja – szorítva meghalhat;
kinyitja a markát, mert levegőzne már,
elrepül, hűtlen lett a boldogság-madár!
Filo-csibi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése