A múlt
Ha feledni, ó lehetne,
mi derűdet elkergette:
múlt árnyékát, sok rossz percet,
párnán hulló bánatcseppet,
csalódások mély fájdalmát,
vágyaidra közöny hangját,
ünnepet, mit magad vártál
pezsgős könnyel telt pohárnál.
Gyémántba írd, hogy ne feledd,
szépeket is rejt a lelked:
halk, szerelmes suttogó szót,
kedvesedtől rózsabimbót.
kedvesedtől rózsabimbót.
Szerelemnek tűzistene
a vágyálmod megértette,
a csillagok mind ragyogtak,
édes gyönyört felhalmoztak.
Az emberek körülvettek,
mosolyogtak, mert szerettek,
boldogságban, fényben éltél,
ez volt földöntúli mennyég.
Ami szíved gyújtja lángra,
szép napjaid titkát tárja:
két pohárban pezsgő pezsgett,
szerelmesek ünnepeltek.
filo-csibi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése