Magasztaló
Te szépek szépe, óh, ékek éke!
Anyagnak, avagy szellemnek része?
Ha mindkettő szült, úgy
egyértelmű,
Nincs más sokszínű, ilyen gyönyörű.
Erős tomboló, szörnyű viharban,
Akár menny köve csapkodva vagdal,
Amint a gyenge hajnali harmat,
Ha az érzelmi húrok hangolnak.
Nehogy szánjad a bölcsesség
hiányt,
Léleknek hívnak: hogy mi, mennyi,
hány;
Gondolkodjon más, szellemnek dolga,
Nehogy tündérek kertjét tapossa!
Kerted az Éden pazar ligete:
Csörgő pataknak gyöngy
forrásvize,
Zamatos gyümölcs, illatos virág,
Lombos erdőben sok dalos madár.
Kies táj helyett jöhet kopárság,
Némul madárhang, kiapad forrás,
Lehet mézízű gyümölcsből fanyar,
Boldog percekben a könnyből
patak.
Akard, hogy boldog óráid
győzzön,
Lelkedben nyíljon dús virágözön,
Ne hagyd soha, hogy tépkedje
bárki,
Lelkedet ápold, óvd, jöjjön
bármi!
Filo-csibi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése