Az est
Vénül a fénye Nap sugarának,
Földet az árnyék festi tele,
Szőnyege szürke esti homálynak,
Hollószín lesz a kékség ege.
Fák ágán fészkekben elül a nesz,
Álmokat fúj az esti szellő,
Bércen és réten is honol a
csend,
Éjfény világa némán feljő.
Szunnyad a rózsa, ma nem nyílik
már,
Illatát hírnökként hinti szét,
Zárja a szép kelyhét, álmodik
tán,
Vágyik majd napfényben nyitni
még.
Fátylát teríti most már az
éjjel,
Csillagok Holddal a mécsesek,
Csak Magány bandukol a sötétben,
Csukják a szemüket éjfények.
Filo-csibi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése