Élni, élni
Piros hajnal bársony szárnya
Mosolyt terít a világra,
Ébred élet teste-lelke,
Gyógyírral van minden telve.
Gyengélkedő erőt kaphat,
A csüggedtre derű virrad,
Javulhatnak az esélyek,
Kisebbednek az ínségek.
Napsugártól minden vidul,
Remény-virág újra virul,
Megindul az élet, nyüzsög,
Hangja halk, vagy éppen üvölt.
Minden élő élni akar,
Élte szerény, avagy pazar,
Rendezgeti saját sorsát,
Keresi a boldogságát.
Egyik virág közt keresi,
Másik gyomok közt megleli,
Mindkettőt a remény hajtja,
Ha találja, az balzsama.
A szerelmes fürdik fényben,
Az orgona illat ébreszt,
Szépet sokkal szebbnek látja,
Itt van földön mennyvilága.
Éden neki az élete,
Mely nektárral halmoz tele.
Hajnal-harmat, mézes cseppek,
Amit kóstol minden reggel.
Melegebb a napnak fénye,
Hűvösebb az árnyék véle,
Neki dalol a pacsirta,
Érte mesés napnak pírja.
Köszönet a magas égnek,
Megszületett földi élet;
Mindegyik egy kalandregény,
Eljátsszuk a főszerepét,
Búval-bajjal és csodával,
Sok szépséggel, boldogsággal.
Éljük meg hát percét mindnek,
Az ÉLETNEK, az ÉLETNEK!
Filo-csibi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése