Életem 16 pillanata a TÖVIS - VIRÁG című gyűjteményemből

 

 

Életem 16 pillanata a TÖVIS – VIRÁG című gyűjteményemből‎ ‎

 

TÖVIS – VIRÁG‎ ‎

Kis életem nagy történései

‎/Családomról érzékenység okán nem szól a fáma/‎

‎

7. Rész

Családunk híres őse:

Farkas Béla hegedűkészítő mester

‎16 éves voltam, amikor édesapám elvitt hozzá a hegedű-készítő ‎műhelyébe, hogy bemutassa Béla bácsit, mondván, hogy ő az apai ‎nagybácsim és híres hegedű-készítő.

A Győr, Kossuth Lajos utca 94. sz. ‎alatti műhelyt még ma is látom lelki szemeimmel: a falon körös-‎körül félig, vagy teljesen kész gyönyörű hegedűk sorakoztak. Az ‎ablak előtt egy hatalmas asztal, azon is félkész munkák.

 Béla bácsi ‎örömmel fogadott bennünket; az első kérdése az volt, nem vagyok-‎e éhes, mert akkor rögtön intézkedik. Apám elhárította a kérdést, ‎mondván, hogy a vonatunk nemsokára indul visszafelé, sietnünk ‎kell.

Mély benyomást tett rám Béla bácsi kedvessége, egyszerűsége ‎és a csodálatos hegedűkészítő műhelye.

 

Évekkel később tudtam ‎meg, hogy messze földön ismerték és elismerték munkáját. ‎Rendkívül büszke vagyok rá és örülök, hogy találkozhattam vele. ‎

A mai jó nevű zenészek körében is ismert és elismert. Az általa készített hegedű megszerzése és birtoklása minden hegedűn játszó zenész álma!

„Győr Életrajzi Lexikon

Farkas Béla -  hegedűkészítő mester

Nagyigmánd, 1903. április 10. – Győr, 1967. augusztus 14.

Hétéves, amikor a család Győrbe költözött. Korán munkába állt, ‎kitanulta a tetőfedést.
A hegedűkészítő-mesterséget is elsajátította, ‎majd Olaszországban és Németországban képezte magát. ‎Kölcsönből nyitott műhelyt a Kossuth Lajos u. 94. sz. alatti ‎udvarban. Kaposvárra költözött, egy ottani kiállításon ‎aranykoszorús emlékéremmel jutalmazták munkáját. Az 1920-as ‎évek közepén visszatért Győrbe.

A berlini világkiállításon ‎harmadik helyezést ért el. A kiállított hegedűre Sztálin tartott ‎igényt. Hitlernek és Horthy Miklósnak is készített hegedűt.
A ‎brüsszeli világkiállításra egy vonósnégyest készített, e munkájáért ‎második helyezést kapott. Ezután megrendelést kapott Yehudi ‎Menuhintól és Zathureczky Ede hegedűművészektől, e hegedűkbe ‎a megrendelők arcképét is belefaragta.
Hangszereinek jellemzője ‎az aprólékos szép famunka, a jellegzetes Farkas-féle fedlap és ‎hátlap, a finoman kiugró perem kialakítása. Másik sajátossága a ‎felhasított végű (szárnyas) gerenda, mellyel dúsabb és nagyobb ‎hanghatást, valamint a húrok közötti kiegyenlítettebb hangzást ‎lehetett elérni. Különleges volt a hangszerek színe is, amely a ‎nemes sárga színek vöröses árnyalatainak színskáláján mozgott.‎"

 

Munka közben