Fásult világom

        Fásult világom

Zendül és jajdul, megdobban a föld,
zsibong a tavasz, kihasad a zöld,
tenger tajtéka bősz táncát lejti,
csattog a mennykő, villámba rejti.

Csilingel harang, zizzennek habok,
komor felhőtől futnak csillagok,
az enyhe szellő cirógat nádat,
szerelmes madár dala imádat.

Örömtől, bútól hangos a világ,
szimfóniát zeng minden kis virág;
míg nekem fásult lantom zenéje,
kóró virága lelkem zöngéje,
csak hulló vízgyöngy a hattyú tollán,
reszkető napfény a folyó fodrán,
vágyam nem hevít, nincs már más vétkem:
italom közöny, fásultság étkem.

                 Filo-csibi