Algernon Charles Swinburne: TENGER ÉS ALKONYÉG KÖZÖTT… (Fodította: Babits Mihály)

        
                                                                          

Algernon Charles Swinburne: TENGER ÉS ALKONYÉG KÖZÖTT…

(Fodította:  Babits Mihály)

Tenger és alkonyég között
a szerelem hozzámszökött.

Örömre bú jött, napra éj,
a hosszú vágyra kurta kéj,

s óh szerelem, reád mi jött
tenger és tengerpart között!

Tenger és kikötő között

az édesből keserű lett,
a vágyból könny, a könnyből láng,

holt kéjből új vágy, új fulánk:

s a szerelem így font-kötött
a tenger és homok között.

Tenger és naphunyat között
egy órát köztünk font-kötött,

de már suhant is, fürge láb,

a tegnapok után tovább

az arany vízen; jött s szökött
tenger és tengerhab között.

S tenger fölött és part alatt
minden vágy meghalt, elszunnyadt.

Az első csillag látta, míg

kettőnk egy lett; a második

csak engem látott magamat,
tenger fölött és part alatt…