2014. április 13., vasárnap

Csak álom...



Csak álom…

Az éjszaka, mint fekete álarc
Borul a napra mely már elfáradt.
Éji lámpásunk a hold pislákol
Nyugovóra nem térő is lásson.
Sok-sok csillag mint megannyi tűzkő
Égboltunkat díszítő szép ékkő.

Pihenni vágyik az élővilág
Dalos madárka ma nem zengi már
Illatos virág a kelyhét zárja
Reggeli napfényben majd kitárja
Ővelük együtt te is elpihensz
A holnapba majd új erőt vihetsz.

Jó és rossz történést hátrahagyod
Szemedre hinted az álomhabot
Az álmod örömcsodákat ígér
A csillogó messzeség megigéz
Boldog harmóniát, mosolyt, derűt
A várt szerencse végre nem kerül.

Varázsajtó tárul, hát láss csodát:
Mennyen és poklon csodálkozzál
Más világ amibe vitted magad
Történhet bármi mit álmod akar.
Kétségbeesés, iszony, rettegés,
Járhatsz majd a boldogság mezején.

Kedvesed  ki megcsalt réges-régen
Elédjön és mosolyog rád szépen.
Boldogan hiszed hogy ez a való
Kétséged sincs, elhinni olyan jó.
Futnál -  nem tudsz  - elérd a vonatot
Táskádat tele pénzzel elhagyod.

Hajnalcsillag felragyog az égen
Lidércfény eltűnt a messzeségen
Szenderegsz kicsit, nem nyitod szemed
Gyönyörű álmod maradjon veled
A rosszat minél előbb felednéd,
Bár csak álom, feledni szeretnéd.

Frissen kelsz, fáradtságnak nincs nyoma
Jó és rossz álom is elszállt tova
Álom a valóság groteszk mása
Valóságban is esünk hibába
A szertelenség sincs távol tőlünk
Ébren is álmodunk, ha szeretünk.              Filo-csibi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése