Tétova
tél:
Január a tél dele-közepe
Nincs itt hóember, hol van
őkelme?
Nem hiányzik se sapka, se kabát
Az sem lenne nagy baj, ha eladnád
Suhan langymeleg szellő-fuvallat
A rügyek még ág-ágyban
nyugszanak
A nap és kék ég most ablakot
kitár
Kíváncsi rügyet napfürdőzi már.
Nyit az ibolya, szerény de bátor
Virágos kelyhe kacsint imádón
Gombvirág, kankalin ébredeznek
Hisznek csábos-hamis énekeknek.
Dolmányos varjú dolmányát nyitja
Melegtől odébbáll, aztán szidja
Károg a fán: régesrég élek már
Lesz dermedt világ, ez itt még
nem nyár!
Fehér virág hívogatva csábít
Fejét lehajtja, restelli: csak
ámít.
Nézzél fel az égre szépen
kérlek!
Igézőn szép vagy, mert ketten
néznek.
Hópelyhecske száll a
szempillámra
Esőcseppek helyébe, nem
hibáznak.
Ez még a tél vagy már a kikelet?
Szíve az nő, hisz azt sem
ismered.
Filo-csibi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése