Utamon
Azon lépek, azon járok,
egy kis szépet azon várok.
Rövid az út, mégis de nagy,
míg a hossza és széle tart.
Jaj, csak mások meg ne hallják
gondolatom bizarr hangját!
Nem jó, nem rossz, de hát
milyen?
Ki tudja, de kell épp ilyen!
Hideg van, vagy nyári meleg,
utam mindig arra vezet,
vezethetne másfele is,
más út talán jobb is, szebb is.
Nagy okosság és bölcsesség;
kevés nekik a szélesség.
Az akarat és józanság
ügyetlenül, bajosan jár.
Utamon jobb magam mennem,
így is zsúfolt már lelkemmel.
Filo-csibi
2015. 10. 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése